Az aszódi evangélikus gyülekezet története

Frissítve: 2007-07-26

Aszód falu lakói a középkorban természetesen római katolikus vallásúak voltak. A török hódítás idején a település néptelen puszta lett. A török hódoltság alól felszabadított területekre a földesurak lakosokat telepítettek. Elsősorban a Felvidékről érkezett szlovák nyelvű és evangélikus jobbágyokkal népesítették be birtokaikat.Aszódon ez a betelepülés egybe esett azzal, hogy Osztroluczky János és felesége Justh Judit királyi adományként jutottak ehhez a vidékhez. Így az evangélikus szlovák jobbágyok evangélikus földesúr birtokára kerültek. Ezzel viszonylagos nyugalom is részük lehetett.

 

A feltételek 1693-ban értek meg az egyházközség megszervezésére. Ekkor lelkészt, tanítót hoztak a gyülekezetbe, majd fatemplomot építettek. Így már lett lelki háza is az ide települt és a korábbi lakossággal egyre népesedő települést alkotó családoknak.

A dinamikus fejlődés az egyházközség életében Podmaniczky János és Osztroluczky Judit házasságkötése és Aszódon való letelepedésük után indult meg. Az új földesúr képzett volt nemcsak a kor tudományaiban, hanem az evangélikus hit dolgaiban is. Amikor átvette a birtok irányítását, egyben kézbe vette szellemi és anyagi téren egyaránt az evangélikus egyházközség irányítását is.

 

Igazán maradandót a temlom építésekor alkotott Podmaniczky János és családja. A templom építéséhez 1719-ben kezdtek hozzá, felszentelése 1727 Márton napján történt meg. Erre a nevezetes ünnepre érkezők tiszteletére a mozsárágyúkat is megszólaltatták, ezzel emelve az ünnep fényét és örömét. Az evangélikus templom melletti harangláb az idők folyamán egyre rosszabb állapotba került. 1759-ben elkészült az új torony 399 forintért. Az áthelyezett harang megszólalása már a végleges itthonlét érzését keltette azokban, akik tanúi voltak ezeknek a munkáknak. 1771-ben elkészült a lelkészlak és az új iskola, valamint új harang került a templomtoronyba.

 

A város lakóinak többsége ekkor evangélikus volt. A gyülekezetben magyarul, tótul és németül beszéltek. Az istentisztelet és az iskola is ezt a három nyelvet használta.

Az iskola új épülete eredetileg azzal a szándékkal épült, hogy továbbra is marad a régi megoldás: együtt az elemi és a latin oktatás. Szontágh Sámuel , aki ez időben a Podmaniczky családnál nevelőként állt alkalmazásban, később azonban a Tiszai egyházkerület püspöke lett ; több évi járandóságát összerakva, saját költségén megvásárolta az új iskola feletti régi épületet, amit addig lakóháznak használt tulajdonosa. 130 forintot fizetett érte- ez kb három évi teljes jövedelmét jelentette! Az egyházközségnek ajándékozta ezt a lakóházat, hogy ebben nyissák meg az elemi iskolát, elkülönítve a latin iskolától. Később ez az épület 1980-ig funkcionált iskolaként ! Ez a Szontágh-féle ajándék lett a kis iskola, az új pedig a nagy iskola. Ez utóbbi épületet 1872-ben emeletessé építették át, s 1927-ig volt az egyházközség kezelésében a Petőfi Főgimnázium épületeként.

 

Aszód város története a XVIII. század elejétől szorosan összefonódott a Podmaniczky család történetével. Az aszódi evangélikus középiskola létrehozása, működtetése és fenntartása is e kiváló családnak köszönhető. Az aszódi ev. latin iskola fénykora összekapcsolódik a kiváló Koren István professzor működésével.A tanulók száma 1847-48-as tanévben már elérte a 64 főt.Természetesen elsősorban az aszódi iparosok és kereskedők gyermekei tanultak a város középiskolájában, de a Pest megyei evangélikus esperesség területéről, sőt még Nógrádból, Hevesből és Pest városából is ide küldték fiaikat az evangélikus lelkészek, tanítók, nemes urak, állami tisztviselők vagy éppen a jobb módú iparosok, mint ahogyan a szabadszállási mészáros és bérlő Petrovics István is ezt tette két fiával, Sándorral és Istvánnal. Ebben a virágzó kis iskolában különböző vallású magyar, szlovák, német anyanyelvű diákok tanultak békés egyetértésben. Az aszódi schola latina jó csengésű neve, híre hamarosan elterjedt az egész országban. Az iskolában a tudományok és a magyar nyelv mellett a haza szeretetét is megtanulták a diákok, a reformkor nagyszerű eszméin művelődtek a "Galga parti Athén" tanulói.

 

Részletek dr. Asztalos István "Kisváros a Galga mentén (Aszód város története 1994-ig)" c. helytörténeti monográfiájából.


Az Aszódi Evangélikus Egyházközség:

Lelkészlak, Gyülekezeti Terem, Lelkészi Hivatal címe: 2170 Aszód, Szontágh lépcső 1.

Az Aszódi Evangélikus Egyházközség lelkésze :Lőrincz Csaba lelkész. Lelkészlak: 28/500-540.Lelkészi Hivatal: 28/500-541

Az Aszódi Evangélikus Egyházközség és Észak-Pest megye felügyelője: Bálint József.

Istentiszteletek rendje:

  • minden vasárnap és ünnepnap de. 10 órakor a Régész úti evangélikus templomban.
  • minden vasárnap du. 15 órakor a Falujárók úti (Lakótelepi) gyülekezeti teremben.
  • Úrvacsorai lehetőség minden nagy ünnepi istentiszteleten és minden hónap első vasárnapján.
  • Vasárnapi iskola minden vasárnap 9 órakor.
  • Biblia óra: minden szerdán este 7 órakor. (a nyári időszakot kivéve)
  • Ifjúsági óra: minden pénteken este 6 órakor. (a nyári időszakot kivéve)
  • Énnekari próba: minden szerdán este 6 órakor. (a nyári időszakot kivéve.

Kapcsolataink:

Testvérgyülekezeti kapcsolatot finnországi gyülekezetekkel létesített az aszódi gyülekezet. Elsőként Aland svéd nyelvű szigetvilágának fővárosával, Mariehamn gyülekezetével, majd Helszinki Dom templomi gyülekezetével. Szoros és gyümölcsöző kapcsoltot tartunk Aszód németországi testvérvárosa Obernburg am Main város evangélikus gyülekezetével.